A Kunhegyesi Református
Családi Napközi
honlapja

Szlogen kell ide.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSALÁDI NAPKÖZI

 

SZAKMAI PROGRAM

 

 

 

A családi napközi adatai

 

 

Családi napközi neve:

Halacska Családi Napközi

Csillag Családi Napközi

Napocska Családi Napközi

 

Címe:                           5340  Kunhegyes, Kossuth Lajos út 66.

 

Telefon, e-mail:            06 30 8639049

 

Ellátási terület:             Kunhegyes város közigazgatási területe

 

Működtető neve, címe: Kunhegyesi Református Egyházközség

Sarepta Idősek Otthona

5340 Kunhegyes Széchenyi út 32.

 

Fenntartó neve, címe:   Kunhegyesi Református Egyházközség

5340 Kunhegyes, Szabadság tér 13.

 

Fenntartó képviselőjének neve:    Dr. K. Tóth András főgondnok

 

Címe, elérhetősége:      30/ 925-2439

 

 

 

Minőségpolitikánk

 

 

Az 1997. évi. XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról így fogalmaz:

Családi napközi

43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

(2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést

és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

A családi napközink húsz hónapos kortól 14 éves korú gyermekek részére nyújt

napközbeni ellátást. Egy olyan támogató, segítő és gondozó formát nyújtunk a

családoknak, melyben gyermekeiket biztonságban, szeretetben tudhatják.

Célunk, hogy családias, meleg, barátságos légkörben, személyre szóló, differen-

ciált bánásmóddal járuljunk hozzá a gyermekek személyiségének kibontakozá-

sához. A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének és személyiségének fi-

gyelembevételével látjuk el feladatunkat. Tiszteletben tartjuk a családok egy-

mástól eltérő értékrendjét, a gyerekek egyéniségét.

Tevékenységünkkel a mára kialakult munkaerő-piaci helyzethez alkalmazkod-

va, támogatjuk a kisgyermekes, munkavállalásra kényszerülő, családi segítséget nélkülöző szülőket, valamint azokat, akik munkavállalásuk érdekében valami-

lyen képzésben vesznek részt.

 

 

 

A családi napközi küldetése, missziója

 

 

A családi napközi a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája, mint

szolgáltatótevékenység működési engedély alapján végezhető.

A működésének engedélyezésére a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18.) Kormány rendeletben továbbá gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint

a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló331/2006.(XII.23.) Kormány rendeletben foglaltak az irányadóak.

 

Családi napközink bővítése a megnövekedett igénylések- a korlátozott bölcsődei férőhelyek száma és a megváltozott óvodai feltételrendszer- miatt vált indokolttá.

A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében:

49. § (1) Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek.

(2) A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek

gondozható.

(4) A családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása

engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van.

A három családi napközi csoportlétszáma egyenként 7 fő, mely lehetővé teszi az egyénre szabott gondoskodást, hiszen a nap folyamán két gondozó foglalkozik a gyermekekkel, így sokkal több idő jut egy-egy gyermekre, mint a hagyományos keretek között működő bölcsődében, ill. óvodában. Ezáltal lehetőség nyílik arra,

hogy a gyermekekkel egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek és fejlődésüknek megfelelően a legoptimálisabban foglalkozzunk.

A családias körülmények megkönnyítik a kisgyermekek számára a szülőtől való elválást, előkészítik a későbbi nagyobb gyermekközösséghez való zökkenőmentes

beilleszkedést.

A kisebb közösségben ritkábbak a fertőző betegségek, a gyermek egészségesen

fejlődhet, így a szülő is kevesebbet hiányzik a munkából.

 

 

 

Személyi feltételek

15/1998.(IV. 30.) NM rendelet értelmében:

47. § (1) Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat,

a) aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek

felügyeletére, gondozására, nevelésére, és

b) akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint

c) aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik

d) aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.

 

Mindhárom családi napközinkben a gyermekek ellátását két-két főállású gondozónő látja el.

A gondozónők az alábbi szakképesítésekkel rendelkeznek:

- óvodapedagógus, csecsemő- és gyermekgondozó

- óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus

- teológus, matematika- földrajz szakos tanár

- magyar- informatikus könyvtáros tanár

- felsőfokú csecsemő- és gyermekgondozó

- pedagógiai asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő

Mindannyian rendelkeznek a családi napközi működtetéséhez szükséges tanfolya-

mi végzettséggel.

 

 

Tárgyi feltételek

15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében:

47. § (2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében

a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az

megfeleljen a Családpolitikai Intézet módszertani levelében foglaltaknak.

A három családi napközink Kunhegyes város központjában, egy épületen belül

található. Az épület a Református templom és a Református Általános Iskola szomszédságában van.

A főbejárat szélfogójából nyílik az öltöző, ahol megfelelő méretű öltözőszekrény és ülőalkalmatosság fogadja a gyermekeket. Innen nyílik a folyosó, ahonnan a három játszószoba megközelíthető. A játszószobák méretei megfelelnek a törvényben meghatározott előírásnak. Bútorzata a gyermekek méreteihez, eszközei pedig az életkori sajátosságaihoz igazodik. A nagyméretű ablakok a természetes fényforrást biztosítják.

Minden csoport számára jól megközelíthető a mosdó és pelenkázó helyiség, mely

csúszásmentes padlólappal és csempével burkolt.

 

A családi napközire az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai vonatkoznak.

A főbejárat felől közelíthető meg az ebédlő és tálaló konyha, valamint a mosogató

helyiség.

A csempézett tálaló konyhában hőtárolós edények, hűtőszekrény és mikrohul-

lámú sütő áll rendelkezésre.  Itt történik a beszállított ételek melegítése, tálalása.

A mosogató helyiségben pedig a többfázisú mosogatás biztosított.

 

Az épület körül megfelelő méretű térburkolattal ellátott, valamint nagy területű füvesített rész található, mely alkalmas a szabadtéri mozgásra, játékra, levegőzésre.

Az udvari eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletben foglaltak az irányadóak.

 

 

A családi napközi bemutatása

 

 

Kunhegyes 8400 lelket számláló kisváros. Vonzáskörzetéből ( Tiszagyenda,

Tiszaroff, Tomajmonostora, Tiszaszentimre, Abádszalók, Bánhalma) naponta utaznak városunkba munkavállalók.

Térségünkben gyakori az időszakos munkavállalás, ill. a mezőgazdasági munkavégzés is. A kedvezőtlen gazdasági változások az önkormányzat anyagi lehetőségeit hátrányosan befolyásolták, így nem tervezik bölcsődei férőhelyek

és az óvodai feltételrendszer fejlesztését.

Családi napközit ott lehet létesíteni, ahol biztosíthatóak a rendelkezési célnak megfelelő, az építmények létesítésére vonatkozó, az országos településrendezési

és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 50.§.(2) bekezdésben foglalt általános előírások.

A családi napközi a város központjában, a főtéren található. Elhelyezkedése

lehetőséget ad arra, hogy a város bármely pontjáról rövid idő alatt megközelít-

hető legyen. A Református Általános Iskola szomszédságában helyezkedik el, így a kisiskolásoknak sem kell messzire menniük.

Tájékozódásunk szerint,- a fiatal munkavállaló szülők településünkön maradása érdekében is- igény van egy rugalmasan működő, biztonságot nyújtó, szeretet-

teljes és derűs légkörű családi napközire.

 

 

 

Kiemelt szakmai célok

 

 

• Kiemelt szakmai céljainkat a gondozás, nevelés alapelveivel és feladata-

ival összhangban határoztuk meg.

• Legfőbb célunk: egészséges, szellemileg érett, érdeklődő, fogékony,

gazdag ismeretanyaggal rendelkező és kiegyensúlyozott személyiségű gyermekek nevelése.

A gyermekben rejlő lehetőségek kibontakozásának elősegítése.

A sikeres iskolai előmenetelhez szükséges testi, szociális és pszichés érettség kialakítása.

• A mindennapok tevékenységei során a szabad játék, a készségfejlesztő

foglalkozások, a nyugodt pihenés, a szabad levegőn történő mozgás a

gyermekek igényeinek megfelelően váltják egymást.

A gyermekek ellátását megfelelő attitűddel, végzettséggel és kompeten-

ciákkal rendelkező gondozókkal valósítjuk meg.

• Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyerekek számára. Ügyelünk arra, hogy jó minőségű, tápláló és egészséges ételek kerüljenek a változatos étrendbe. A kisgyermekek fokozott ásványi anyag, vitamin, fehérje és energia-szükséglete megkívánja a húsfélék, tejtermékek és zöldségfélék megfelelő arányát, mind mennyiségben, mind minőségben.
• A felsorolt célkitűzések megvalósításának természetes velejárója

a permanens önképzés, fejlődés, a változó törvények, jogszabályok és vonatkozó szakirodalmak folyamatos figyelemmel kísérése.

• A szülőkkel való kapcsolat alapja, hogy a szülő szerepe a gyermekne-

velésben mindenkor elsődleges. Elengedhetetlen azonban a kölcsönös

bizalmon és tiszteleten alapuló partnerkapcsolat kialakítása.

Az ellátás során figyelembe vesszük az otthon kialakult szokásokat,

a szülők kívánságait, amennyiben nem ütközik a napközi működésével,

nem sérti a többi gyermek érdekeit. A szülőkkel napi kapcsolatban vagyunk,

a kis létszám lehetővé teszi a rendszeres tájékoztatást, megbeszélést.

 

Beiratkozáskor, a beszoktatás idején részletes, mindenre kiterjedő

információt kérünk a gyermekekről.

Félévente közös megbeszélést tartunk.

• Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a fenntartó Református

Egyházközség Presbitériumával, J-N-Sz Megyei Kormányhivatallal

és az illetékes jegyzővel, a gyermekorvosi és védőnői hálózattal,

a nevelési tanácsadóval, az ÁNTSZ szakembereivel, a bölcsőde, az óvodák

és az általános iskolák vezetőivel.

 

 

Az ellátás, gondozás-nevelés megvalósulása

 

Alapelvek:

A szakszerű gondozás – nevelés egységét akkor valósíthatjuk meg, ha érvényesülnek a következő alapelvek:
- A gondozás-nevelés egysége.
- A gyermek életkori- és egyéni sajátosságai, az egyéni bánásmód elve
- A személyi- és tárgyi környezetének állandósága, az állandóság elve.
- Az önállósodáshoz szükséges megfelelő idő biztosítása, a gyermekek          ösztönzése,az önállóság és aktivitás egységességének elve.
- Az egységes nevelő hatások elve.
- A rendszeresség elve.
- A fokozatosság elve.

A gondozás-nevelés egységének elve:

Családi napközinkben a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei azonban nem korlátozódnak csupán a gondozási helyzetekre.

A gyermekek életkori-és egyéni sajátosságai, az egyéni bánásmód elve:

Abból a tényből kiindulva és a tényt elfogadva, hogy nincs két egyforma gyermek, a gondozó, gyermekkel foglalkozó szakember, meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai-és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését, személyiségének kibontakozását.

 

 

Az állandóság elve:

A gyermek személyi-és tárgyi állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a személyes kötődések kialakulását, a gyermek biztonságérzetét.

 

Az önállóság és aktivitás elve:

A gyerekek tevékenységét kizárólag motiválással, indirekt módon tudjuk igazán irányítani. Érdeklődés felkeltő tevékenységek, eszközök és lehetőségek felajánlásával érjük el önállóságuk kibontakozását és önkéntes aktivitásukat.
A gyermekek önállóságának fejlesztése a pozitív megerősítéssel, türelemmel, toleranciával, másságuk, egyéni eltéréseik, életkori sajátosságuk figyelembevéte- lével valósul meg.
A gyermekek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitás iránti vágyat. Ezért a gondjainkra bízott gyermekek részére biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtésére törekszünk és a próbálkozása- ikhoz elegendő időt biztosítunk.
A pozitív énkép kialakulását és megerősítését a pozitív megerősítés, személyes sikerélmények átélése, a személyes példaadás segítik elő.

 

Az egységes nevelő hatások elve:

A családi napközinkben egységes nevelési elveket alkalmazunk, mind a gondozónők, mind a szakemberek részéről. Igyekszünk megismerni a szülők nevelési elveit, és azokat figyelembe vesszük munkánk során.

 

 

 

A rendszeresség elve:

A gyerekek biztonságérzetének kialakítása érdekében rendszeres napirendre, tevékenységekre és stabil érzelmi háttérre törekszünk.

 

A fokozatosság elve:

A családi napközibe való beilleszkedés az első lépés a családon kívüli szocializációban, ez nem minden gyereknek megy zökkenőmentesen. Lehetővé tesszük a családoknak, hogy gyermeküket fokozatosan, együtt, a gyermek igényeit figyelembe véve ismerkedhessenek a családi napközi életével.
Az ismeretek elsajátításakor és a tapasztalatszerzésnél is-a mindennapi életünk során –ezt az elvet alkalmazzuk.

 

A gondozás – nevelés feladatai:

Családi napközink gondozási, egészségnevelési, nevelési, szociális és családsegítő funkciókat töltenek be. A jelenlegi helyzetben egyre erősebb a gyermek- és családvédelmi szerepünk. Fontos, hogy a gondozást-nevelést szakképzett, a korosztály sajátosságait jól ismerő szakemberek végezzék. Egyénre szabottan, kis létszámú csoportokban, ahol kialakulhat a gondozó-nőkkel a személyes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat, és ahol biztosítják a fejlettségének megfelelő élelmezést, az egészségvédelmi szabályok betartását.

Az egészséges testi fejlődés segítése érdekében a gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése meghatározó abban, hogy milyen a közérzete, milyen önmagához és az őt gondozó személyekhez valamint környezetéhez a viszonya. Ez biztosítja legjobban az egyéni, személyes bánásmód megvalósulását.

Arra törekszünk, hogy fokozatosan kialakítsuk a helyes higiénés szokásokat: (tisztálkodás, kézmosás, fogmosás, öltözködés, önálló, majd kulturált étkezési szokások). Minden gondozási teendő elvégzésére elegendő időt és helyet biztosítunk, hogy a gyermek önállósulási törekvéseit támogathassuk.

-     Étkezés:

 

A gyermekek táplálása az életkori sajátosságaiknak és egyéni igényeiknek megfelelően történik. A napirendünk lehetővé teszi, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. Új ételek, ízek bevezetésénél először mindig csak kis mennyiséggel kínáljuk a gyermeket és csak akkor adunk neki többet, ha szívesen fogadja. Az ételből minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget kap. Soha nem kell egyetlen kanállal sem többet fogyasztani a kívántnál. Fokozza a gyermekek étvágyát, ha nem sürgetjük őket, és  az étkezések jó hangulatban zajlanak. Az étkezés közben szerzett tapasztalatok a gyermek tudását gyarapítják. Az étrendet legalább egy hétre előre tervezzük meg, megmutatjuk a szülőknek, hogy figyelembe tudják venni az otthoni ételek tervezésénél.

 

-     Szobatisztaságra nevelés:

 

Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezzük meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra.

 

 

-     Mosakodás:

 

Pelenkázás, WC és bili használat után minden alkalommal kezet mosatunk a gyermekekkel. Ehhez biztosítjuk számukra a szappant, folyékony szappant, a folyó meleg vizet, minden gyermek számára külön jelével ellátott törölközőt. Minden gyermeknek rendelkezésre áll külön fésű, a már fogat mosóknak pedig saját fogkefe, fogmosó pohara és fogkrémje. Ezek az eszközök a gyermekek számára könnyen hozzáférhetőek.

 

-        Öltözködés:

 

Az öltözködésre is mindig biztosítunk megfelelő helyet és időt a gyermekek számára. A kisebbeket - a gyermek közreműködését kérve és elfogadva – mi öltöztetjük fel. A nagyobbakat - akik már önállósodni próbálnak - kis székre, padra ültetjük, ahol kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok felvételével. Semmiképpen nem sürgetjük őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, de gyakori dicsérettel ösztönözzük őket a sikerre.

-    Pihenés

A kisebb gyermekek egészséges életmódjának fontos része a napközbeni pihenés, alvás. Nyugodt, csendes légkört teremtve biztosítjuk, az életkoruknak és egyéni alvásigényeiknek megfelelő pihenést.

 

Érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítése

 

A csecsemő és kisgyermek jellemző sajátossága az érzelmi vezéreltség. Személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért kiemelt jelentőségű a személyes kapcsolat – az érzelmi biztonság kialakítása felnőtt és gyermek között. Fontos, hogy minden gyermeket derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a napköziben. A szocializációt biztosítja a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások alakítása, gyakorlása természetes élethelyzetekben, szituációkban. Így a társadalomban is elfogadott norma-és értékrend épül be a tudatukba.

Az érzelmi biztonság az alapja aktivitásának, megismerő kedvének. Születése pillanatától az anya reakcióiból tanulja meg értékelni környezetét, tőle sajátítja el pozitív és negatív érzelmeinek kifejezésmódjait.
A családi napközinkben biztonságos, nyugodt, szeretetteljes mindennapok biztosításával a gyerekek és a felnőttek közötti kommunikáció és kooperáció gyakorlása természetes élethelyzetekben történik, mely érzelmi biztonságot nyújt és erősíti a közösségi érzéseket. Megismerik, majd később alkalmazzák a társas együttélés szabályait; az egymásra figyelést, alkalmazkodást, segítségnyújtást. Az önállósodási vágy jelentkezésével azokat a felnőtteket utánozza, akiket a legjobban ismer, akik a legközelebb állnak hozzá, akik a különböző magatartásmintákat adják. Éppen ezért erősítjük a gyerekekben az önállósulási törekvéseiket, fontos az önállóságra nevelés.

Az első életévek gyors és fontos fejlődési vívmányai csak akkor tudnak szervesen beépülni az alakuló személyiségbe, ha a gyermek minden tapasztalatát, minden élményét stabil kapcsolatrendszeren belül szerzi meg. Ez a feltétele annak, hogy a gyermek képes legyen a környezet értékrendszerét, normáit, viselkedési szabályait, tilalmi rendjét az utánzás, a hasonulás és az azonosulás révén elsajátítani.

 

Megismerő folyamatok fejlődésének elősegítése

A csecsemő és kisgyermek tevékenységével belső szükségleteit, törekvéseit, vágyait valósítja meg, melyek nélkülözhetetlen eleme az önkéntesség. A gyermekek közvetlen tapasztalataikból tanulnak a legtöbbet. A gondozónő a feltételek biztosításán túl támogató-bátorító odafigyelésével megerősíti ezt, nehézségek esetén, pedig támogat, de nem oldja meg a gyermek helyett a problémát.

Nagy hangsúlyt fektetünk a közvetlen tapasztalatszerzésre, a megismerési folyamatok fejlesztésére. A megismerő folyamatok (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) segítenek önmaguk és a környező valóság minél alaposabb megismerésében. A megismerő folyamat működésének nélkülözhetetlen velejárója a figyelem. A figyelem előkészíti az észlelést, befolyásolja a tanulási és az emlékezeti teljesítményt, segíti, vagy akadályozza a feladatmegoldást. A gyerekek önkéntelen figyelmét felhasználva megfelelő motivációkat alkalmazva segítjük elő a tanulási folyamatokat.

Játék

A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, ill. tevékenységi forma. A gyerekek a játék útján  ismerkednek meg a világgal, a tárgyakkal,  a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Ezáltal hatással van a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére.

A játéknak a kreatív személyiség fejlesztésében értékes mozzanatai, pl. a szerep- játék, bábozás, amelyek lehetőséget adnak a szociális kreativitás fejlődésére (magatartásmódok rugalmas átalakítása) is.

A játékot kísérő pozitív érzelmek, közlési vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik a gyerekek beszédkedve. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, kialakulnak ill. fejlődnek a gyerekek közötti társas kapcsolatok is.

A kisgyermek érzelmi élete a tapasztalások útján gazdagodik. Saját élményei az érzelmek megismerését, átélését teszik lehetővé. A pozitív érzelmek: az öröm, a meglepetés, a nyugalom és a szeretet arra ösztönzik, hogy az eseményeket, melyekből ezek az érzelmek fakadtak megismételje. Játékaiban szívesen játssza el azokat a pillanatokat, melyek jó érzéssel töltötték el.

Játék és mozgás során tapasztalatokat szerez szűkebb és tágabb környezetéről. Meglátja azokat az ok-okozati összefüggéseket, melyek segítik később gondolko- dásának magasabb szintre jutását.

 

A gyakorlójátékban - ami a 1,5-3 éves korosztály legjellemzőbb játékfajtája- nagy szerepe van a „magam csinálom”  „már én is tudom” motívumainak is, és ezért ez az énkép fejlődésének fontos tényezője.

A gyermekek számára a különböző játékfajtákhoz (gyakorlójáték, konstrukciós-építő játék, szerepjáték, szabályjáték) biztosítjuk a megfelelő játékeszközöket.

Húzható, tologatható, rakosgatható játékok, öltöztethető babák, autók, amelyekbe rakodhatnak, szállíthatnak, vagy maguk is beleülhetnek.

 

A 3-6 évesek legjellemzőbb játéka a szerepjáték, melyben egymás között oszt-

ják ki a szerepeket, elkészítik, vagy kiválasztják a hozzá szükséges eszközöket.

Játékaikban megjelennek a számosság - forma - méret fogalmak, különbségek,

azonosságok, összehasonlítások.

A nagyobb gyermekek számára a szabályjátékok, logikai-és társasjátékok, me-

móriajátékok a figyelem és emlékezet fejlesztésének elengedhetetlen eszközei.

 

 

Mese, vers, mondókázás:

Szakmai programunk keretében minden nap alkalom nyílik a mesélésre, mondókázásra, verselésre, többféle formában.

Az irodalom értékes gyöngyszemeiből válogatunk, rövid, dallamos verseket, mondókákat. Minden nap mesék, diavetítések színesítik a foglalkozásainkat.

A mondókák, mondókamesék arra is alkalmasak, hogy felkeltsék és irányítsák az évszakok és az időjárás változás közötti összefüggésekre a gyerekek figyelmét.

A dajkarímek az altató, hintáztató, járni-tanító, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi mondókák kisgyereket megismertetik testrészeivel, az élet nélkülözhetetlen műveleteivel és segítik a közvetlen majd a távolabbi környezet felfedezését is.

A verbális fejlesztés terén a bábozás, mondókázás, énekelgetés a szókincsbővítés kiváló módja. A kisebb gyermek is már jól megérti a bábokkal bemutatott rövid történeteket. A kezére húzott báb arra ösztönzi, hogy ő is megszólaltassa a játékot.

Naponta nézegessenek könyvet, melyekben állatok, emberek, tárgyak láthatók.

Ne csak a tárgyat nevezzék meg, hanem meséljenek a kép cselekményéről is. Fontos, hogy sokat beszéljünk a gyerekhez, de a legfontosabb, hogy őt is hallgassuk meg.

 

 

Ének, énekes játék:

A zenei nevelés a gyerekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Ezen kívül fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét.

Feladatunknak tekintjük, hogy a zenei anyag a legkisebbek számára is értékes, művészien szép, és egyszerű legyen. A játékos mozgással kísért éneklésben a felnőtt-gyermek bensőséges kapcsolata érvényesüljön, a mondókák a dalok a magyar beszéd hangleejtését, ritmusát pontosan kövessék. A dalanyagot elsősorban a néphagyományból válogatjuk, de ezt kiegészítheti egy a magyar zenei jellegből fakadó, jó versekre komponált gyerekdal, műzene. A zenei nevelésnek komplex módon kell érvényesülnie, a nap bármely szakában legyen lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására.

A foglalkozások alapját a ritmus és az ének mellett a kéz- ujj- lábjátékok, lovagoltatók, vonatozók, ölbeli játékok, sétáltatók, hintáztatók, altatók adják. A pedagógus által megszólaló hangszerek, a zenehallgatás az éneklés, mondókák, kiszámolók,
fejlesztik a memóriát, szókincset, 
ritmusérzéket, hallást, valamint segítenek összehangolni a bal és jobb agyfélteke működését. Ami zene és ritmus, érzelmeket motivál, örömöt ad, megnyugtat, és maradandó élményt nyújt.

 

Alkotó tevékenység:

A gyerekek alkotásvágyát nem lehet korlátozni, meghatározott időkeretbe szorítani, a hét minden napján lehetőséget biztosítunk számukra az alkotáshoz.

Fontos, hogy az általuk használt anyagok tulajdonságait megismerjék. Segítünk abban, hogy mindig olyan technikát alkalmazzanak, amivel sikerélményhez jutnak, és ez újabb tevékenységre ösztönzi őket. Az elkészült alkotásokhoz kapcsolódó dalok, mondókák, körjátékok felidézésével színesedik a foglalkozás.

Egyik legfontosabb feladatunk e nevelés terén, hogy felkeltsük a gyerekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát és juttassuk a gyereket az alakítás öröméhez. Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a nap folyamán, hogy bármikor gyurmázhassanak, rajzolgathassanak, firkálgathassanak. Kipróbálhassák milyen festeni ecsettel vagy az ujjukkal, rajzolhatnak a homokban pálcával vagy betonra rajzkrétával.

 

Környezet-természet tevékeny megismerése:

Az apróságok kíváncsisága végtelen, ezt érdemes kihasználni, hogy minél több tapasztalatot, ismeretet szerezzenek. A mi feladatunk segíteni őket, hogy felfedezhessék a világot, környezetükkel ismerkedjenek. Sokféle és sokszínű lehetőséget kínálunk mindennapi tevékenységeinkben, játékainkban séták és kirándulások alkalmával.

A rácsodálkozás a felfedezés jelentsen örömet a gyerek számára (pl. egy színes pillangó, vagy egy szép színű őszi falevél). Fontos feladatunknak tekintjük, hogy mindig hallgassuk meg a gyerekek kérdéseit, közléseit és reagáljunk is rá. Beszélgessünk a gyerekekkel, családról, évszakokról, a testünkről, állatokról, növényekről, gyümölcsökről, színekről, járművekről és minden olyanról, ami megjelenik a hétköznapjaikban, a valós környezetükben.

 

Mozgás:

A harmonikus, összerendezett mozgás a környezet megismerésével és az értelmi fejlődéssel párhuzamosan alakul ki, a személyiségfejlődésben nagyon fontos szerepet tölt be. A megfelelő környezet biztosításával, mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejlődik. Kezdetben a nagymozgások gyakorlása, majd a fokozatosan fejlődő finommotori- kai képességek fejlesztése elengedhetetlen része nevelésünknek. Kisiskoláskorban jelentősen fejlődnek a motoros képességek, motoros szabályok, mely alkalmassá teszik őt a sportolásra, különböző labdajátékokra.

 

Napirend

(20 hónapos-6 éves korig)

 

7:00 -   8:30    Érkezés, szabadon választott tevékenység

8:30 - 10:00    Folyamatos reggeli egyéni igényeknek megfelelően

Játék, készségfejlesztő tevékenységek ( alkotó tevé-

kenységek, játékos torna, mozgás, énekelgetés, mese,

vers, mondókázás, iskola - előkészítő foglalkozás, bibliai

történetek )

10:00 - 10:15  Tízórai

10:15 - 10:30  Játék, szabadon választott tevékenység, mozgás a

szabadban, séta, levegőzés

11:30 - 12:15  Készülődés az ebédhez, testápolási teendők elvégzése

Ebéd

12:15 - 14:45  Testápolási teendők, fogmosás, készülődés a pihenéshez

Mese, pihenés, igény szerint alvás

14:45 – 17:00  Folyamatos ébredés, uzsonna, játék

Távozás a napköziből

Napirend

(7-14 éves korig)

 

12:00 - 14:00  Érkezés a napközibe, élménybeszámoló,

mozgás, levegőzés, szabadidős tevékenység

14:00 - 15:30  Házi feladat elkészítése, gyakorlás

15:30 - 17:00  Szabadidős tevékenység, távozás a napköziből

 

Ünnepek

 

Ünnepeink megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a

gyerekek közösséghez tartozását. Közel hozzák a szűkebb és tágabb környezet

eseményeit.

Nem csak maga az ünnepnap, hanem már az azt megelőző készülődés, érzelmi ráhangolódás, ajándékkészítés, egyre fokozódó örömteli várakozás együttesen

nyújtják azt a pozitív érzelmi töltést, mely meghatározó élményt jelentenek a

kisgyermek számára.

 

Ünnepeink:

-        Név,- és születésnapok

-        Adventi időszak:

-        Mikulás

-        Karácsony

-        Farsang

-        Húsvét

-        Anyák napja

-        Gyermeknap

 

 

 

 

Nevelői programtervezet

 

A fejlesztés eszközei:

- Anyanyelvi-kommunikációs nevelés

- Mese, vers, mondóka

- Ének, énekes játék, zene

- Rajz, mintázás, kézimunka (alkotó tevékenységek)

- Környezet megismerésére nevelés, matematikai tapasztalatszerzéssel

- Mozgás, tánc

 

A fejlesztés tartalma:

Programtervezetünk az évszakhoz igazodik, részletes tervet háromhavonta ké-

szítünk.

A témák feldolgozása komplexen, minél több megismerési funkció bevonásával

történik.

 

A napi élet megszervezésében az alábbi témákat dolgozzuk fel:

Évszakok

Környezet megismerése: Az évszakok jellemző tulajdonságai, időjárás megfigyelése, állatok, növények viselkedése az adott évszakban.
Matematika: Matematikai feladatokhoz termések, termények felhasználása.
Mese, vers: Az évszakokhoz kapcsolódó versek, mesék, elbeszélések.
Ének, énekes játék: Az évszakokhoz kapcsolódó dalos játékok, hagyo-mányőrző játékok, zenehallgatásnak az évszak hangulatát idéző művek.
Rajz, mintázás, kézimunka: Adott évszakra jellemző termések, termények különböző felhasználása az ábrázolási technikákhoz. Hagyományos ábrázolási technikákkal az adott évszakban átélt élmény megjelenítése közben természetes módon jelenjenek meg a háttérben az évszakra jellemző vizuális jelek (pl. ősz színei).

Család

Környezet megismerése: A család tagjai, neve, családtagok szerepe.
Matematika: Életkor, testmagasság szerinti sorozatok, testvérek száma.
Mese, vers: A témához kapcsolódó versek, mesék, történetek, elbeszé- lések megismertetése, befejezése tetszés szerint, altatók.
Ének, énekes játék: Höcögtetők, lovagoltatók, tapsoltatók, simogatók, altatók, a felnőtt játéka a gyermekkel.
Rajz, mintázás, kézimunka: A családi körben szerzett élmények feldolgozása különböző ábrázolási technikákkal, ajándékok készítése.

Testünk

Környezet megismerése: Testrészek megismerése, azok funkciója, ápolása
Matematika: Tükörkép-játékok tükörrel, vagy társsal (tükörkép), pár fogalmának megismertetése.
Mese, vers: Simogatók, testrészekről szóló versek.
Ének, énekes játék: Táncos mozdulatok, hallásfejlesztési feladatok, hangszerek-, hangszínek-, zörejek, hangok felismerése, ritmusérzék fejlesztési feladatok (egyenletes lüktetés érzékeltetése a testrészek segítségével), hangszerek használata.
Rajz, mintázás, kézimunka: Tapasztalaton, élményen alapuló emberábrázolás, a kéz használata ábrázolási technikaként (kéz-, ujj-nyomatok, festés ujjal, stb.)

 

 

Állatok

Környezet megismerése: Állatok neve, tulajdonságai, élőhelye, táplálkozása Matematika: Halmazokkal végezhető műveletekhez eszközként állatfigurák felhasználása (sorozatok, halmazképzés, számosság, stb.)
Mese, vers: Állatokról szóló versek, mesék, hangutánzó versikék, elbeszélések, jelenetek.
Ének, énekes játék: Kiszámolók, körjátékok, dalos játékok állatszereplőkkel.
Rajz, mintázás, kézimunka: A téma különböző ábrázolási technikákkal történő feldolgozása (pl. vágás, ragasztás, hajtogatás, rajz, festés, mintázás, forma-kiegészítés, festékfoltból állatkép készítése kiegészítéssel, tépés, stb.)

Közlekedés

Környezet megismerése: Elemi közlekedési szabályok, közlekedési esz-közök, azok tulajdonságai.
Matematika: Halmazokkal végezhető műveletekhez közlekedési eszközök felhasználása (pl. csoportosítás, sorozatok, stb.) tükörkép, síkmértani-, térmértani formák felhasználásával közlekedési eszközök készítése.    Mese, vers: Közlekedésről szóló elbeszélések, történetek, mesék megismerése, hangutánzó versek.
Ének, énekes játék: Hallásfejlesztési feladathoz közlekedési eszközök hangjának felhasználása (hangfelismerés). Vonatozás
Rajz, mintázás, kézimunka: Terepszőnyeg építése; felhasználásával a közlekedési szabályok gyakorlása, kiegészítő eszközök készítése, közlekedési eszközök barkácsolása különböző anyagokból, élmények megjelenítése hagyományos technikákkal.

 

 

 

Kapcsolattartás a szülőkkel

 

•  Családlátogatás: otthonában ismerkedünk a gyermekkel, mely megkönnyíti

a napközibe való beszoktatását, megismerjük környezetét.

•  Napi kapcsolat: a reggeli érkezéskor és a napköziből való távozáskor a legfon-

tosabb történésekről tudunk információt cserélni a szülőkkel.

•  Szülői megbeszélés: félévente egyszer tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek

aktuális fejlettségéről, a napközi fontosabb eseményeiről.

•  Fogadó óra: egyéni beszélgetés a gyermekkel kapcsolatos információkról.

•  Közös programok: ünnepségeken, rendezvényeken, kirándulásokon való rész-

vétel.

•  Faliújság: az öltözőben elhelyezzük a mindenki számára közérdekű információkat.

•  Nyílt napok: előre megbeszélt időpontban a szülők megtekinthetik mindennapi

életünk tevékenységeit.

•  Telefon, internet: a szükséges információkat diszkréten, közvetlenül átadhatjuk.

 

 

 

„Engem ne emeljen magasba senki,

ha nem tud addig tartani,

míg tényleg megnövök.

Guggoljon ide mellém,

ki nem csak hallani, de érteni akar,

hogy közel legyen a szívdobogásunk.”

 

(Birtalan Ferenc)

 

 

 

 

 

Fontosabb jogszabályok

 

Magyar Köztársaság Alkotmánya

1990. évi V. törvény (és módosításai) az egyéni vállalkozásról

1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989.november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi LXXIX. törvény (és módosításai) a közoktatásról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról

23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról

133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról

és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi

szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről

188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá

a szociális vállalkozás engedélyezéséről

1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről

 

259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az

örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról

78/2003.(XI.27.) számú GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

226/2006.(XI.20.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról

331/2006.(XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskör ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

67/2007.(VII.10.) GM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelete tartalmazza korcsoportos bontásban a napi tápanyag- és energia-beviteli ajánlásokat